6. osztály

1. szöveg SZEPTEMBER

Játszd újra, marokkó!

Vannak játékok, amelyek jó időre – olykor századokra – elfelejtődnek, azután váratlanul ismét divatba jönnek. Így esett a dolog e vékony színezett pálcácskákkal játszott ügyességi időtöltéssel is, amely a múlt században érkezett kontinensünkre, mégpedig Japán közvetítésével Kínából. A közvetítő országra utal Nyugat-Európában elterjedt neve is – Mikado –, ami a császár japán neve. A legmagasabb értékű pálcácskát ugyanis császárnak, másutt királynak nevezik. (Keleten egyébként különféle pálcafigurákat is készítettek – szigony, kasza, háromszög, létra, villa stb. –, hozzánk már csak sima színezett pálcácskák formájában került.)

Múlt századi divatjáról írtunk – holott a pálcákkal való időtöltést már a nagy római történetíró, Tacitus is megemlíti mint a germán törzsek jósláshoz használt eszközét. Felszedés közben a pálca nyugalmi helyzete szerencsét, megmozdulása balszerencsét jelentett. Az 1500-as években a neves francia író, Rabelais már mint ismert szórakozást írja le a középkori játékok fölsorolásakor; a régi királyi számadókönyvekben pedig többször találkozunk "elefántcsont botocskákkal", amelyeket az uralkodók szórakozása céljából vásároltak. Van utalás arra is, hogy a játékhoz kötőtűt használtak, sőt létezett egy marokkóhoz hasonlatos időtöltés egyszerű varrótűvel. Aztán a játéknak századokra nyoma veszett, míg csak Japánból újra meg nem kaptuk.

A játékot olyan 20 centis pálcácskákkal játsszuk, amelyeket mintázatuk, illetve számértékük különböztet meg egymástól. A legértékesebb pálcán – a mikádón vagy királyon – színes spirálvonal húzódik végig, és 50 pontot ér. Utána következik a királynő: az egész pálca színes, rendszerint piros, és 10-et ér. A többi pálcára 5, 3, illetve 2 sávocska van festve –értékük ugyanennyi. A teljes készlet 50 pálcából áll, amelyben egy király, öt királynő, 10 ötös, 20-20 hármas, illetve kettes értékű pálca található. Az ideális résztvevőszám a játékhoz 2-4 fő.

Az első játékos az egész csomót jobb kézzel alulról megmarkolja, függőleges helyzetbe állítja úgy, hogy a pálcák vége az asztalt érje. Most hirtelen elengedi a csomót, mire azok szabálytalan rendben szétesnek; van, amelyik messzebb gurul, vannak, amelyek egymáson feküsznek majd. A játékosnak most egyenként ki kell vennie a csomóból a pálcákat, méghozzá úgy, hogy kivétel közben a többi nem mozdulhat meg. Ha a megfogotton kívül egyetlen másik pálca akárcsak megrezdül, a játékos a kiszedés jogát máris átadja a soron következőnek. Így megy körbe a pálcák felszedése, míg csak az egész csomó a játékosok birtokába nem kerül. Ekkor arra a menetre elszámolnak, vagyis ki-ki felírja a hozzá került pálcák értékét.

A játékhoz finom kéz és nagy figyelem szükséges. Egy összegabalyodott halom felszedése elég soká eltarthat. A játékosnak segítségére lehet, hogy egy felszedett nagyobb értékű pálcával – királlyal vagy királynővel – az egymáson fekvő pálcák közül a fölsőt le is pöckölheti, ha úgy ítéli meg, hogy az biztonságosabb, mint a két ujjal történő levétel.

Ha már minden játékos dobott, azaz volt kezdő, végelszámolást tartanak.

4. szöveg JÚNIUS

EMBERT HANGJÁRÓL?

Meglehetősen kevés ismeretünk van arra vonatkozóan, hogy vajon a beszéd mutat-e összefüggést a beszélő testalkatával. Mindennapi tapasztalat, hogy egy bizonyos embertípushoz egy meghatározott beszédtípust képzelünk el.

Filmek szinkronizálásakor különös jelentősége van az embertípus és a beszédtípus összhangjának. Nem véletlen, hogy a szinkronizáló személy alkatilag, sőt nemegyszer arcát tekintve is hasonlít a szinkronizálandó személyre. (Nagy a külső hasonlóság például a Piedonét alakító Bud Spencer és magyar hangja, Bujtor István között.) Az arcbeállítás hasonlósága szinte magától értetődik: feltételezi a hasonló beszédszerveket (főként a méretek) és ennek alapján a hasonló működéseket. Gondoljunk arra, hogy ha a jól ismert külföldi színész szinkronhangja változik (pl. más az ismert sorozatban és megint más egy filmben), akkor a nézőnek (hallgatónak) kifejezetten bizonytalan, nemritkán kellemetlen érzése van. (A hangjukat a filmvásznon állatoknak kölcsönző színészek megválasztásában is döntő az alkat, a magasság, a súly. Az egérkét alacsony színész, gyakrabban nő, a medvét pedig rendszerint mély hangú, magas, esetleg nem is túl sovány színész szólaltatja meg.) Azt, hogy a hallgatónak valamiféle elvárása van az alkat és a beszédhang vonatkozatában, jól szemlélteti az a tény, hogy a rajzfilmek szereplőinél is fontos a szinkronizáló személy jó megválasztása. Nem véletlen, hogy a Frédi és Béni-sorozatban Béni a vékonyabb alkatú Márkus László, Frédi pedig az igen magas Várhelyi Endre hangján szólal meg magyarul. Természetesen az életkor is meghatározó. A Hupikék törpikék című mesefilmsorozat legidősebb törpjének, a jóságos Törpapának Sinkovits Imre kölcsönözte a hangját.

Fujimura, a modern fonetika1 egyik legnagyobb alakja már idestova harminc évvel ezelőtt kijelentette, hogy a beszédhullámok nemcsak nyelvi információkat tartalmaznak, hiszen bizonyos fizikai sajátosságokról is mondhatunk ítéletet a beszéd alapján. Például, hogy nő vagy férfi a beszélő, hogy körülbelül hány éves, sőt talán arról is, hogy magas vagy alacsony.

Jó néhány, főként angol nyelvű kísérlet foglalkozott már a beszéd és a beszélő életkorának összefüggéseivel. A magyar anyanyelvűekkel végzett kísérlet eredményei szerint "életkorbecslő készülékünk" viszonylag jól működik, bár sokszor pontatlan, a jó találatok aránya több mint 70%.

Mikor van jelentősége a testalkat, az életkor és a beszéd bizonyos összefüggéseinek? A már említett szinkronizálási gyakorlaton, a színészi munkán (bizonyos szerepek és a megfelelő alkatú és hangszínezetű színészek összhangja) túl mindenekelőtt a beszélő felismerésének több területén. Elsősorban a kriminalisztikában2 , amikor a beszélő azonosításához mód nyílna egyben a testalkatnak, illetőleg az életkornak a becslésére is. Ez nagymértékben csökkentené a lehetséges személyek körét, és növelné a végső döntés biztonságát. Ehhez azonban megfelelő kutatásra van szükség, amelynek eredményei kijelölik a megbecsülhetőség értékhatárait, és ezáltal objektíven meghatározható paraméterek birtokába juthatnánk.

1Az ember által ténylegesen kiejtett beszédhangokkal foglalkozó tudományág.

2A bűncselekmény elkövetésének eszközeivel, felderítésének lehetséges módszereivel foglalkozó tudományág.

A kérdéseket a link megnyitásával éred el!

A nevedet, osztályodat pontosan írd a Feladatlapra!

Ha végeztél, a Küldés gombra kattints!

Az idő lejárta előtt feltétlenül kattints a Küldés gombra, ha nem végeztél, akkor is!

3. szöveg JANUÁR

Olvasd el Alena Kastnerová humoros történetét, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Josef Čapek tanítványa

1.

Ha megkérdeznétek az ötéves Václavot, hogy mi szeretne lenni, most éppen azt válaszolná, hogy műértő. Nagyon tetszik neki az a fekete ruhás bácsi! Ahogy halkan járkál a lakásban, ahogy kézbe veszi és hosszasan nézegeti a festményeket. Nem beszél, csak amikor a mama azt mondja, hogy: – A nagymamától örököltük, tudni szerettük volna, hogy… – ekkor félbeszakítja: – Értem – mondja a becsüs2 , és fehér kesztyűt húz fel. Václavnak majd kiesik a szeme, amikor a férfi az ujjait finoman végighúzza a festmény közepén, és nagyítót fog a kezébe. Ez nagyon érdekli a kisfiút! Ezért hát csak fecseg, csak mesél, hogy ő is szeret festeni, hogy már tud írni, igaz, hogy egy-két betűt még összekever, például az A-t meg az O-t, és folyton ott lábatlankodik közöttük, így aztán a papa beküldi a szobájába.

– Ha befejeztük, szólok, és kijöhetsz. A kisfiú sértődötten távozik. De már nincs is miért maradni, a becsüs éppen indul.

2.

– A kerete mindegyiknek többet ér, mint maga a festmény – meghajol, és már majdnem az ajtóhoz ér, amikor egyszer csak megtorpan. A papa íróasztala fölött meglát egy képet.

– Ez honnan van?

– Családi tulajdon – dünnyögi a papa.

A becsüs hallgat. Majd azt suttogja:

– Lenyűgöző. Közelebb megy. – Kubizmus.3

A mama elsápad.

– Čapeknak4 néz ki – gondolkodik fennhangon a férfi.

Elolvassa a feliratot a kép sarkában:

– Vošek? – elbizonytalanodik. – Nem ismerem. Lehet, hogy Čapek tanítványa – gondolkodik. – Nagy szenzáció lenne.

A szülőkhöz fordul:

– Tudják, hogy Önök valószínűleg milliomosok? A papa alig kap levegőt. A becsüsnek hirtelen sietős lesz.

– Ne csináljanak vele semmit! Ne mondják el senkinek! Megyek Vomáčka professzorért! És eltűnik.

3.

A mama a papához fordul.

– Jesszus! Mit csináljunk? Václav kiszalad a szobából.

– Elment? – csalódottan szétnéz.

– Rajzoltam neki egy képet! A mama orra előtt lenget egy A4-es papírt, a fehér kesztyűs férfi van rajta. A kép sarkában pedig ott az aláírás: Vošek.

4.

– Vašík, úgy néz ki az A betűd, mint az O – mosolyog a mama. – Kanyarítsd kicsit lejjebb! Meg akarja puszilni a kisfiút. A kisfiú csalódottan elhúzódik.

– Neki rajzoltam a képet – morogja megint sértődötten.

– Ne félj, kicsim – simogatja a fejét a mamája.

– Mindjárt itt lesz. Professzor Vomáčkával együtt. A papára néz. És kitör belőlük a nevetés.

1 Cseh férfinév, becézése: Vašek, Vašík (ejtsd: Vasek, Vasik).

2 Becsüs: a festmények értékét meghatározó szakember.

3 Képzőművészeti irányzat a 20. század elején, az elnevezés a latin cubus (kocka) szóból származik. A kubista festők egyszerű mértani formák segítségével ábrázolták a tárgyakat és az embereket is. 4 Josef Čapek (ejtsd: Joszef Csapek) cseh festő, grafikus és író volt, a 20. század első felében alkotott.

2. szöveg NOVEMBER

Feladatok: 

3. szöveghez a feladatok: 

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfIGHlFYjlaX1a_fCbeddERdC4p5MoSluDppyd9bLmktFaQmA/viewform

2. szöveghez a feladatok: 

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSez2BlG72gDehbfwSRiJ1FikEbolzkben0JuQueMAVyp2mvMA/viewform

SZEPTEMBER 

1. szöveghez a feladatok: 

https://forms.gle/5d2HuwWGhpHHbcJz6