Szövegek 5. osztály

4.szöveg JÚNIUS

Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

EMBERT HANGJÁRÓL?

Meglehetősen kevés ismeretünk van arra vonatkozóan, hogy vajon a beszéd mutat-e összefüggést a beszélő testalkatával. Mindennapi tapasztalat, hogy egy bizonyos embertípushoz egy meghatározott beszédtípust képzelünk el.

Filmek szinkronizálásakor különös jelentősége van az embertípus és a beszédtípus összhangjának. Nem véletlen, hogy a szinkronizáló személy alkatilag, sőt nemegyszer arcát tekintve is hasonlít a szinkronizálandó személyre. (Nagy a külső hasonlóság például a Piedonét alakító Bud Spencer és magyar hangja, Bujtor István között.) Az arcbeállítás hasonlósága szinte magától értetődik: feltételezi a hasonló beszédszerveket (főként a méretek) és ennek alapján a hasonló működéseket. Gondoljunk arra, hogy ha a jól ismert külföldi színész szinkronhangja változik (pl. más az ismert sorozatban és megint más egy filmben), akkor a nézőnek (hallgatónak) kifejezetten bizonytalan, nemritkán kellemetlen érzése van. (A hangjukat a filmvásznon állatoknak kölcsönző színészek megválasztásában is döntő az alkat, a magasság, a súly. Az egérkét alacsony színész, gyakrabban nő, a medvét pedig rendszerint mély hangú, magas, esetleg nem is túl sovány színész szólaltatja meg.) Azt, hogy a hallgatónak valamiféle elvárása van az alkat és a beszédhang vonatkozatában, jól szemlélteti az a tény, hogy a rajzfilmek szereplőinél is fontos a szinkronizáló személy jó megválasztása. Nem véletlen, hogy a Frédi és Béni-sorozatban Béni a vékonyabb alkatú Márkus László, Frédi pedig az igen magas Várhelyi Endre hangján szólal meg magyarul. Természetesen az életkor is meghatározó. A Hupikék törpikék című mesefilmsorozat legidősebb törpjének, a jóságos Törpapának Sinkovits Imre kölcsönözte a hangját.

Fujimura, a modern fonetika1 egyik legnagyobb alakja már idestova harminc évvel ezelőtt kijelentette, hogy a beszédhullámok nemcsak nyelvi információkat tartalmaznak, hiszen bizonyos fizikai sajátosságokról is mondhatunk ítéletet a beszéd alapján. Például, hogy nő vagy férfi a beszélő, hogy körülbelül hány éves, sőt talán arról is, hogy magas vagy alacsony.

Jó néhány, főként angol nyelvű kísérlet foglalkozott már a beszéd és a beszélő életkorának összefüggéseivel. A magyar anyanyelvűekkel végzett kísérlet eredményei szerint "életkorbecslő készülékünk" viszonylag jól működik, bár sokszor pontatlan, a jó találatok aránya több mint 70%.

Mikor van jelentősége a testalkat, az életkor és a beszéd bizonyos összefüggéseinek? A már említett szinkronizálási gyakorlaton, a színészi munkán (bizonyos szerepek és a megfelelő alkatú és hangszínezetű színészek összhangja) túl mindenekelőtt a beszélő felismerésének több területén. Elsősorban a kriminalisztikában2 , amikor a beszélő azonosításához mód nyílna egyben a testalkatnak, illetőleg az életkornak a becslésére is. Ez nagymértékben csökkentené a lehetséges személyek körét, és növelné a végső döntés biztonságát. Ehhez azonban megfelelő kutatásra van szükség, amelynek eredményei kijelölik a megbecsülhetőség értékhatárait, és ezáltal objektíven meghatározható paraméterek birtokába juthatnánk.

1Az ember által ténylegesen kiejtett beszédhangokkal foglalkozó tudományág.

2A bűncselekmény elkövetésének eszközeivel, felderítésének lehetséges módszereivel foglalkozó tudományág.

A kérdéseket a link megnyitásával éred el!

A nevedet, osztályodat pontosan írd a Feladatlapra!

Ha végeztél, a Küldés gombra kattints!

Az idő lejárta előtt feltétlenül kattints a Küldés gombra, ha nem végeztél, akkor is!



3. szöveg JANUÁR

Olvasd el Bálint Ágnes Koránkelő Darázs című ifjúsági regényének bevezető sorait, és válaszolj a kapcsolódó kérdésekre!

Koránkelő Darázs

– részlet az I. fejezetből

A ház még aludt, a kert azonban ébren volt, és zümmögve, dongva köszöntötte Gábort.

A fiú megszokta, hogy mindig ő kel föl elsőnek. Mikor még anyja élt, nem tudott olyan korán fölébredni, hogy ne hallotta volna a falból azt a sustorgást, ami a kerti csapból ömlő víz kísérőzenéje. Mire ő mezítláb, pizsamában kitipegett a teraszra, a kert már javában reggelizett: itta, habzsolta, szürcsölte a szétpermetezett vizet. A szórófej vízsugara őt is gyakran elérte, ha nem került elég nagyot anyjához futtában.

Mikor már iskolába járt, jó hasznát vette annak, hogy megszokta a korán kelést. Különféle megbízatásokat kapott, mert ő ért mindig elsőnek az osztályba: eleinte szekrényfelelős volt, táblafelelős, tisztasági ellenőr, iskolatej­elosztó, majd olyan magasra emelkedett a társadalmi ranglétrán, hogy a takarítónők is vele locsoltatták meg azokat a falra függesztett kúszónövényeket, amelyeket csak létráról lehetett elérni.

Korán kelő hajlama hatodikos korában hozta meg az első nagy sikert. Biológiaórán éppen bélyegeket csereberélt Szitányi Gyuszival, mikor Deák tanár úr rajtaütésszerűen felhívta, holott az előző órán is felelt, ötösre. Ki készül olyankor, ha előző órán felelt? Gábornak derengett valami a hártyásszárnyúak szárnyának erezetrendszeréről, de ez a valami kevés lett volna egy felelethez. Költői szárnyalású előadást rögtönzött hát egy aznap hajnalban látott, korán kelő darázsról, amely "még alig pirkadt, már lesben állt a szagok országútján, hogy minden más rovart megelőzve jusson el, zümmögő útonálló módjára, a nap első zsákmányához". Deák tanár úr – aki egyébként a kerekesférgeknek szentelte életét – lenyűgözve hallgatta. Évtizedek óta rakódott le lelkére a tanulók közönye, mint a hamu, s Gábornak ez a rovar­viselkedéstani megfigyelése visszaadta életkedvét, bizalmát, hitét. Gábor nemcsak ötöst kapott, hanem a továbbiakban példaképül szolgált a lélektelenül magolóknak. Rendes nevén azután már csak a tanárok szólították. Osztálytársai számára ő lett a Koránkelő Darázs.



2. szöveg NOVEMBER

Tejszelet

Hozzávalók:

A mázhoz:

3 evőkanál víz

25 dkg étcsokoládé

8 dkg margarin

A krémhez:

3,75 dkg zselatinpor

3,75 dl tej

5 csomag vaníliás cukor

5 evőkanál kristálycukor

A tepsi kikenéséhez:

finomliszt

margarin

A tésztához:

1 csapott kiskanál mézes fűszerkeverék

1 csomag sütőpor

4 dkg kakaópor

30 dkg finomliszt

6 evőkanál víz

20 dkg kristálycukor

8 tojás

8 dkg margarin

Elkészítés:

1. A tojások sárgáját a cukorral elektromos habverővel, maximális fokozaton 3-4 perc alatt fehéredésig keverjük. A vizet és a puha (szobahőmérsékletű) margarint hozzáadjuk, majd 1-2 percig tovább habosítjuk. A lisztet a kakaóporral, a sütőporral és a mézes fűszerkeverékkel összeforgatjuk, és az előzőekhez adjuk. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, egyharmadát a cukros, margarinos masszára tesszük. A kakaós, lisztes keverék egyharmadát rászitáljuk, és óvatos mozdulatokkal összeforgatjuk. A maradék habot és lisztet ugyanígy, két részletben keverjük bele.

2. Egy nagy tepsit margarinnal kikenünk, belisztezünk vagy sütőpapírral kibélelünk. A massza felét egyenletesen, 33x32 cm-es lappá simítjuk rajta. Nem kell megijedni attól, hogy vékony lesz, mert a sütőportól megnő, és amúgy sem kellenek vastag lapok a süteményhez. Előmelegített sütőben, közepes lánggal (180 °C, légkeveréses sütőben 165 °C) 10-12 percig sütjük. A maradék masszából még egy vékony tésztalapot sütünk ugyanígy. Mindkettőt hűlni hagyjuk.

3. Elkészítjük a krémet. Ehhez a kétféle cukrot a tejbe szórjuk, és kevergetve felforraljuk. Továbbra is szüntelenül kevergetve, beleszórjuk a zselatint, kis lángon 1-2 percig főzzük, pontosabban addig, amíg a zselatin felolvad benne. Megvárjuk, amíg langyosra hűl, ez pontosan elég idő arra, hogy a tejszínt kemény habbá verjük, amelybe azután apránként belecsurgatjuk a már csak langyos, zselatinos tejet.

4. Ezt a könnyű habot gyorsan, mielőtt megdermedne, rásimítjuk az egyik tésztára. A másik tésztalapot ráillesztjük, és egy kicsit a tésztába is nyomkodjuk. 1-2 órára betesszük a hűtőszekrénybe, hogy a tejszínes tölteléke biztosan megdermedjen.

5. A bevonáshoz való vizet egy kis lábasba kanalazzuk, a margarint hozzáadjuk, és kis lángon kevergetve felolvasztjuk. Az étcsokoládét apránként beleszórva felolvasztjuk úgy, hogy amikor a fele csoki belekerült, lehúzzuk a tűzről, különben túlmelegszik, és kemény, kezelhetetlen tömbbé áll össze.

6. A sütemény tetején elsimítjuk. Éles késsel rögtön bejelöljük rajta a szeletek helyét, nagyjából 8 x 3 cm-eseket, mert csak így tudjuk majd szépen szeletelni. Dermedni hagyjuk, végül forró vízbe mártott késsel az előre bejelöltek szerint felszeleteljük.


1. szöveg SZEPTEMBER

Luther Márton 95 tétele

Luther Márton 1483-ban, egy bányász fiaként látta meg a napvilágot Eislebenben. Szigorú neveltetésben részesül, apja jogásznak szánja. Márton ötéves korától már iskolába járt. Az iskola messze volt, ezért a hideg téli napokon szülei a hátukon vitték iskolába. Gyakran mondogatták:

– Azt akarjuk, hogy Mártonból sikeres ember legyen, mire felnő.

Márton 11 éven át járt iskolába Mansfeldben, Eisenachban és Magdeburgban, 1505-ben Erfurtban jogászként végez. Egyszer egy viharba keveredik, közvetlenül mellette egy villám csap. Szent Annát, a bányászok védőszentjét hívja segítségül, hogy épségben haza térjen Fogadalmat tesz neki, hogy ha megmenekül, akkor szerzetesnek áll. Két héttel később belép az Ágoston-rendi remeték erfurti kolostorába. Két évre rá pappá szentelik, s 1511-ben Wittenbergbe helyezik, egy évre rá a teológia doktorává avatják, s megkezdi előadásait az egyetemen. Wittenbergben is keményen dolgozott. Továbbra is buzgón tanulmányozta a Bibliát, és előadásokat tartott hallgatóinak erről a csodálatos Könyvről. Gyakran késő éjjelig is elüldögélt dolgozószobájában a Szentírás fölött. 95 pontban, akkori szóval élve tételben, latinul fogalmazta meg gondolatait az evangéliumról, a megtérésről, a bűnbocsánatról.

Szerette volna, ha minél többen elolvassák a 95 tételt, ezért kiszögezte azokat a wittenbergi vártemplom kapujára. Luther Márton tételeit két hét alatt lefordították, kinyomtatták, és Németországban mindenhová eljuttatták. Akkor ott 1517-ben mindenszentek előestéjén Wittenbergben ezzel a tette lett Luther a reformáció egyik elindítója.

(A kereszténység krónikája nyomán)




Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el